Új köz(össégi)épülettípusok - otthonszerű épületek
Az elmúlt fél évszázad során a történeti áttekintésben tárgyalt középülettípusok mellett kialakultak vegyes rendeltetésű közösségi használatú épületek. Ezek egyik alapváltozata a “plázát”, amely a kereskedelmi, kulturális, sport és szabadidős tevékenységek közösségi tereként jelenik meg, gyakran egy-egy épületkomplexumon belül akár mindhárom rendeltetést befogadva, vagy kiegészülve egyéb funkciókkal közigazgatás, üzleti célú irodai funkciók, stb..
A másik új típusnak az “otthon” jellegű épületeket tekinthetjük, amelyek egy-egy társadalmi csoport teljes körű vagy részleges élettereként az egyes használók lakás funkcióján túl azok közösségének is téri keretet biztosítanak, így közösségi épület típusként is definiálhatók.
Mindkét típus közös jellemzőjének tekinthetjük, hogy tervezési programjukat sok szempontú előkészítéssel, több szakma összehangolt munkájával lehet csak megalkotni.
az “otthon” típusok általános jellemzése:
Ősmintának a tekinthetjük a tanyát vagy a kolostort. mindkét esetben egy valamilyen fokon zárt közösség teljes élettevékennységét befogadó jól meghatárzható lehatárolt téri renddel jellemezhetjük építészetileg a típust.
Azaz egy-egy tanya vagy kolostor rendelkezik minden olyan épített és nem épített környezet alakítási eszközzel, amely az adott közösség teljes életviteléhez szükséges, a szállás, munkavégzés, tanulás, a pihenés, a társadalmi érintkézés, stb. tereket, karateket megadja. Mindezt az adott közösség életformájának, hagyományainak illetve anyagi forrásainak legmegfelelőbb formájában.
Az ezen típusba sorolható közösségi rendeltetéseket egy további szempont szerint tipizálhatjuk, ez a közösség önkéntességének szempontja. A "tanya" esetében természetes, és részbeni kényszer közösségről beszélhetünk, amely egy-egy kultúrának a család fogalmával, gazdasági szerepével, hagyományaival összefüggően lesz természetes vagy kényszer a benne élők számára. A "kolostort" ideális esetben önkéntesen vállalt közösségi életformaként tekinthetjük, ahol a független egyén köteleződik el valamilyes sajátos értékrendnek megfelelő életvitelnek, és ezzel egyidejűen vállaja közösségben élés meghatározott szabályok szerinti formáját.
Az alábbiakban röviden jellemzett "otthon" típusú középületeket így tekintve beszélhetünk önkéntesen vállalt közösségben élésről, illetve kényszer alapján való együttélésről. ebből a két alaphelyzetből, amely között számtalan átmenet létezhet, alapvető térszervezési, alakítási szempontok származnak.
önkéntes otthon típusú épületek:
kollégium (bentlakásos iskolától a szakmai kollégiumokig)
idősek otthona
hospis otthonok
védett házak
kényszer otthon típusok:
börtönök, fegyházak
elmeotthonok
gyermekotthonok
bentlakásos rehabilitációs otthonok
a két szélső érték közti típusok:
hajléktalan szállók
munkásszállók
